6000 Kecskemét, Talfája 50.
tel: +36/76/502-030
info@pleurotus.hu
GPS: 46.967895, 19.647696
A társaság kiemelt hangsúlyt fektet a teljesen vegyszermentes gombatermesztésre, melyet a tudatos technológia-választással hozott létre.
Gomba termesztés
Laskagombaalapanyag-szövetés és -termesztés ajánlott technológiája
A laskagomba termesztés három fázisból áll: átszövetés (inkubáció), termőre fordítás és a termőtest növekedés. A további fázisok a ciklus ismétlését jelentik.
I. fázis: átszövetés (inkubáció):
- A becsírázott alapanyagot megérkezést követően a lehető legrövidebb időn belül egy előzőleg kifertőtlenített (szigetelt, jól szellőztethető) helyiségben helyezzük el. A laskagomba alapanyag-blokkok elhelyezése történhet polcokon, állványon vagy a helyiség padlózatán is. Lerakáskor ügyeljünk arra, hogy a blokkok semmi esetre se érjenek össze, mert az túlmelegedést okoz az összeérő felületeken, ami micélium elhalással járhat. Ezt elkerülendő a blokkokat egymástól minimum 8-10! cm távolságban ajánlott elhelyezni. A telepítés befejezését követően szúró hőmérővel lehet ellenőrizni a blokkok belső hőmérsékletét.
- A termesztő helyiségben a betelepítés után az alapanyag érkezési hőmérsékletétől függően kell beállítani a teremhőmérsékletet. Télen, illetve ha a blokkok belsejében mért hőmérséklet 20 C◦ alatt van, a termet azonnal fel kell fűteni 23–25C◦ -ra. Kerülni kell az olajos kályhák alkalmazását, mert annak égésterméke károsan hat a gombára. Nyáron előfordulhat, hogy az alapanyag hőmérséklete a hosszabb szállítás ideje miatt 30 C◦ fölé is emelkedhet, ezért a betelepítés után nem melegíteni, hanem enyhén hűteni kell az anyagot. A hűtést azonban mindig csak nagyon óvatosan szabad alkalmazni, nehogy túlhűljön az alapanyag felülete.
- Az átszövetés során el kell érni a terem hőmérsékletének változtatásával, hogy a blokkok belső hőmérséklete a telepítést követő 5.,6. napra elérje a csúcshőmérsékletet. A blokkokat ajánlott letakarni egy nagyobb összefüggő egységben, egy vékony, teljesen tiszta, műanyag fóliával, hogy a teljes rászövődésig megóvjuk anyagunkat a fertőzésektől a lyukaknál és az esetleges hirtelen hőhatásoktól. A fólia alatt könnyebben lehet tartani a kívánt hőmérsékletet. Ezt a fóliát 12.,13. napon a tábla szélén kétoldalt fölhajtjuk. Így hagyjuk a blokkokat kb. 18.,20. napig. Ekkor vesszük le a fóliát.
- Az átszövetés időtartama 17-20 nap. Átszövetés során az alapanyag nem igényel friss levegőt és fényt, a páratartalom legalább 60-70 % legyen.
- A visszahűtést is óvatosan, napi 0,5-1 C◦-os a blokk belsejében mért hőmérséklet csökkenéssel lehet alkalmazni (kb. 1C°-os teremhő csökkentés mellett). Kerülni kell - főleg késő ősszel és télen- a friss levegő alkalmazását, mert a nagyon hideg levegő károsan hathat a gombamicélium növekedésére, a blokkok felülete megfoltosodhat, visszabarnulhat.
- A visszahűtés során, ha már a termőtestek egy része megjelent, vagy a blokkok hőmérséklete elérte a 24C°-ot, fel lehet gyorsítani a visszahűtés folyamatát akár napi 2-3C°-kal is. Ekkorra a laskagomba oxigén igénye miatt el kell kezdeni a szellőztetést, a páratartalmat 90-95%-ra kell beállítani.
II. fázis: Termőre fordítás
- A termőre fordítás a Pleurotus ostreatus faj és annak hibridjeinél (pl.: HK35) fontos. Célja a termőtestképződmények megjelenésének indukálása.
- A teremhőmérsékletet le kell vinni télen 8-12 C◦-ra, nyáron a termesztő hely adottságai szerinti legalacsonyabb hőmérsékletre. Meg kell kezdeni az intenzív (a gomba igényei szerinti) szellőztetést, fényt kell adni a gombának (legalább annyira erőset, hogy olvasni lehessen mellette) napi 8-10 óra hosszat. A csokrok kialakulásáig a levegő ajánlott relatív páratartalma 90-95%. Amennyiben locsolnak, kerülni kell a blokkokra felfröccsenő vizet, mert az a fertőzések elterjedését okozhatja.
III. fázis: Termesztés, termőtest növekedés
- Az ajánlott teremhőmérséklet gomba-fajtánként változó lehet, általában: 8-14 C◦.
- A gomba igényeinek megfelelő szellőztetés rendkívül fontos, mert a 700 ppm feletti CO2 koncentráció a gombakezdemények deformálásához, növekedésének megállásához vezethet. A folyamatos erős légáramlat szintén káros. A megfelelő szellőztetés kialakítása függ az adott technikai feltételektől, ezért ennek beállítása a termelő feladata.
- A termőtest növekedési fázisában az ajánlott páratartalom cca. 80-85%.
IV. fázis: Második és további hullámokra szövetés
- A termesztés befejezése után letakarítjuk a blokkokat, aminek során eltávolítjuk az elhalt termőtesteket a blokkokról, a padozatról, leragasztjuk a fertőzött /penészfoltos, légyrágott, stb.../ lyukakat, míg a teljesen elfertőződött zsákokat kihordjuk a teremből. Ez után a blokkokat 1-2 % -os töménységű hypo oldattal permetezzük, lemossuk. Majd a száradás után szükség szerint legyek ellen piretrines porozást végzünk (főleg nyáron).
- A maghőmérsékletet: 30-32 C◦ környékén tartjuk kb. 12-14 napig, nyáron kb. 7 napig, amíg a lyukakra a micélium újra rászövődik és a blokkok teljesen kifehérednek. A terem levegőjének páratartalmát lehetőleg újra 60-70% körüli értékre ajánlott beállítani.
- A továbbiakban termőre fordításkor hasonlóan kell eljárni az első hullám esetében de a visszahűtés üteme gyorsabb lehet.
A itt közölt termesztés technológia egy általános leírás, nem pótolja a személyes tapasztalatot, hiszen az egyéni termesztő-helyi adottságok és a különböző gombafajták jelentős eltéréseket eredményezhetnek.
A fenti technológiai leírás 2008. november 17-től érvényes.
2010. márciusi szakmai napunk összefoglalója gombatermesztőknek
2010. márciusában tartott laskagomba-termesztéssel kapcsolatos rendezvényünkön Dr. Hajdú Csaba az Agriensis Kft. ügyvezetője tartott előadást. Hangsúlyozta a higiénia fontosságát, és annak szem előtt tartását minden pillanatban, hogy a gombatermesztéssel foglalkozó cégek élelmiszert állítanak elő. A gombakultúrát és a végterméket károsító kórokozók megjelenése és a gombatermesztésben való elterjedése visszavezethető a higiénia hiányosságaira. Tapasztalatai szerint nagyon sok múlik a menedzsment hozzáállásán, hiszen a jó eredmények eléréséhez fontos, hogy ne spóroljanak a termesztési alapanyagon, az eszközparkon, a megfelelő szállítási és tárolási kondíciók biztosításán, valamint legyenek figyelemmel a munkatársak képzésére, munkájuk rendszeres ellenőrzésére.
Ha betartjuk a pontos termelési technológiát, akkor sokkal kevesebb problémával kell szembenéznünk és kevesebb gombavédelmi feladatunk lesz – emelte ki Somosné Nagy Adrienn a Pilze-Nagy Kft. ügyvezetője. A laskagomba igényeit kell előtérbe helyezni az optimális termesztési körülmények megteremtésével. Nagy Adrienn beszámolt a Pilze-Nagy Kft. telephelyén elvégzett laboratóriumi kísérletekről is, amelyekkel arra keresték a választ, milyen hőmérsékletet kell biztosítani a laskagomba-hibridek optimális fejlődéséhez. Három jelenleg termesztett fajta micéliumnövekedését vizsgálták különböző hőmérsékleti értékeknél. Mind a három fajta esetében a 25–28 Celsius fok közötti tartomány bizonyult a legideálisabbnak, és 31 Celsius fok felett megállt a micélim növekedése. Ez azért különösen figyelemreméltó eredmény, mert a termelők nagy része 31 Celsius fok feletti hőmérsékletet alkalmaz. A termesztés során azt is figyelembe kell venni, hogy a termőblokkon belül a táptalaj hőmérséklete kívülről befelé haladva növekszik, és a szélső értékek között 10–12 Celsius fok különbség is lehet. A táptalaj hőmérsékletének kontrolljával azt kell elérni, hogy a termőblokk nagy részén optimális legyen a hőmérsékleti tartomány. Nem szabad mechanikusan beállítani a hőmérsékletet, állandóan oda kell figyelni.
Jelentős terméskiesést és minőségromlást okoznak a gombatermesztésben megjelenő kórokozók, mint amilyenek a zöldpenész vagy a foltosodást előidéző baktériumok, ezért kulcskérdés – növényvédőszerek hiányában – a biológiai védekezés eljárásainak kidolgozása. Ennek a munkának fontos bázisa a Szegedi Tudományegyetem Mikrobiológiai Tanszéke, ahonnan két kutató is előadást tartott a rendezvényen.
Sajben Enikő a baktériumos foltosodást okozó Pseudomonas nemzetséggel kapcsolatos kutatásokat tárta a közönség elé. A toxint termelő baktérium agresszív kórokozó, amely gyorsan terjed, mert nemcsak a gombában, hanem vízben, spórán és a gombatermesztő eszközökön is képes fennmaradni, ugyanakkor a nemzetségnek vannak olyan tagjai, amelyek nem károsak, sőt pozitív hatással vannak a termőtestképzésre. Esetenként csak a környezeti hatások, a hőmérséklet vagy a páratartalom megváltozása miatt válik kórokozóvá egy törzs. A kutatások arra irányulnak, hogy hogyan lehet kiszorítani a nem kórokozó törzsekkel a káros változatokat, illetve milyen bakteriofágok (a baktérium DNS-ét megváltoztató vírusok) vethetők be egy integrált védekezésben.
Kredics László a Trichoderma nemzetségbe tartozó zöldpenész-gombák elterjedéséről és a védekezési lehetőségekről beszélt. A zöldpenész-gombákra a 80-as évek második felében először a csiperketermesztésben figyeltek fel, de néhány évvel később a laskagomba-termesztésben is megjelentek, igaz más fajokkal. A két újonnan felfedezett faj, a Trichoderma pleuroticola és a Trichoderma pleurotum közül az utóbbit kizárólag csak a termesztésben tudták kimutatni, a természetben nem, így joggal feltételezhető, hogy terjedésében nagy szerepet játszik az emberi tényező.
Egyelőre arra nincs magyarázat, hogy egyes országokban miért van túlsúlyban az egyik vagy a másik törzs: míg Magyarországon a T. pleurotum és T. pleuroticola aránya 96 és 4 %, addig Olaszországban ez az arány 8 és 92 %. A megelőzésben itt is fontos szerepe van a megfelelő higiéniai és termesztéstechnológiai előírások betartásának, valamint a jól hőkezelt alapanyag használatának. Kutatások folytak olyan baktériumtörzsek izolálására, amelyek gátolják a Trichoderma törzset anélkül, hogy negatív hatással lennének a laskagombára. A kiválasztott baktériumokkal elvégzett vizsgálatok eredményei biztatóak, ami igazolja, hogy vannak eszközei a zöldpenész-fertőzés elleni biológiai védekezésnek.